Prágai vár

A Prágai vár a Vltava folyó felett magasodó sziklás kiugróra települt, és panorámás kilátást nyújt a város minden tetőzetére és tornyára. Közel 570 méter hosszúságával kelet-nyugati irányban a világ legnagyobb összefüggő várkomplexumának hivatalos rekordját tartja — egy terjeszkedő város a városban, amely több mint ezer éven át nyerte el jelenlegi formáját. A Hradčany téren az első udvaron át belépve a látogatók Európa egyik legtöbb kulturális töltetű terébe lépnek, ahol a román stílustól a szecesszióig terjedő építészet áll egymás mellett négy összefüggő udvaron keresztül.

Az ezen a helyen lévő első megerősített település Kr. u. 880 körülre datálható, amikor a Přemyslid-dinasztia fejedelme, Bořivoj fából épített erődöt emelt a dombon. Egymást követő Přemyslid és később luxemburgi uralkodók bővítették és átépítették a komplexumot kőből. A döntő átalakulás IV. Károly alatt következett be, aki 1355-ben lett a Német-római Birodalom császára, és Prágát tette birodalmi fővárosává. Károly 1344-ben rendelte el a Szent Vitus-székesegyház gótikus átépítését, és felügyelte a vár sziluettjét mind a mai napig meghatározó hatalmas védelmi falak és tornyok kiépítését. A Jagelló királyok 1502-ben hozzáadták a késő gótikus Ulászló-termet — akkori Közép-Európa legnagyobb világi csarnokát, amely elég tágas volt lovas tornákhoz. A Habsburg császárok, különösen II. Rudolf, a tizenhatodik század végén művészeket, csillagászokat és alkimistákat hoztak a várba, ezzel Prága udvarát Európa szellemi fővárosává téve.

A politikai történelmen túl a Prágai vár Közép-Európa kulturálisan legrétegesebb helyszíneinek egyike. A Szent Vitus-székesegyház a cseh királyok és a Német-római Birodalom császárainak sírhelyeit őrzi, köztük IV. Károlyét és IV. Vencelét, valamint a koronakövek páncélszekrényét — bár a koronaköveket csak ritka ünnepi alkalmakkor mutatják be a nyilvánosságnak. Az Arany utcácska — a tizenhatodik században a várfalba épített apró pasztellszínű házak sora, amelyet eleinte a vár muskétásai, majd aranyművesek és jövendőmondók laktak — Franz Kafkát is vonzotta, aki 1916–17-ben rövid ideig a 22-es számú házban bérelt szobát. A Kr. u. 920 körül felszentelő román stílusú Szent György-bazilika Prága legrégebbi fennmaradt temploma. A Prágai vár ma a cseh köztársasági elnök hivatalos rezidenciájaként is szolgál, így a világ azon kevés aktív kormánypalotái közé tartozik, ahol a nyilvánosság szabadon sétálhat a nyitott udvarokon.

A várudvar és a belső tér egész évben korai reggeltől késő estig szabadon látogatható, így az atmoszférát belépő nélkül is be lehet szívni. A székesegyház belső tereinek, az Ókirályi Palotának, az Arany utcácskának és az állandó kiállításoknak a megtekintéséhez azonban fizetős körjáratjegy szükséges. Egy fő körút belépő két egymást követő napig érvényes, és hozzáférést biztosít az összes kulcsfontosságú épülethez, tehát nem kell sietni. A vár a Vltava nyugati partján fekvő Hradčany negyedben található — a 22-es vagy 23-as villamossal könnyen megközelíthető, amely közvetlenül a vár nyugati kapujáig visz.